Vállalati kontroller – barát vagy ellenség?

A begyűjtött adatokat és folyamatokat kielemzi, összeveti az eredeti tervekkel, kockázatot kalkulál az előzmények és a piaci viszonyok ismeretében. Ennek eredményeként meg tudja mondani, hogy áll a cég jelenleg az előzetes tervekhez képes. A mondanivalója nem biztos, hogy pozitív tartalommal bír, ugyanakkor a hibák, hiányosságok feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégvezetés tisztában legyen a javítandó területekkel. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor pl. egy kosármeccsen nincs kijelző és nincs pontszámláló sem, ami az eredményt mérné és láthatóvá tenné. Honnan tudnák a játékosok és az edzők, hogy mi a pillanatnyi állás, hogy hol tartanak a meccs lefújásához képest? Így csak érzésből játszanak, valódi motiváció nélkül, ami sem a profi sportban, sem az üzleti életben nem megengedhető. A kontroller is olykor időt kér, a kijelzőn/kimutatásokban lévő állást elemezve ismerteti a követendő taktikát a felekkel/vezetőséggel és folyik tovább a mérkőzés győzelemre hajtva.

Kosármeccses szemléltetés után jöjjön egy konkrét, valós példa: egy vállalatnál az első adatok begyűjtése után kiderült, hogy az addig nem igazán figyelt munkahatékonyság annyira alacsony volt, hogy évente mintegy 30 millió Ft-tal (!) több munkabért fizetett ki a vállalkozás, mint kellett volna. Mellesleg ez a „talált” pénz a célként kitűzött eredmény-javulás sokszorosa volt. Tehát nem gond, ha alacsony a vállalat hatékonysága, mert az azt jelenti, hogy sok tartalék van a rendszerben és azt – ha a vezetőség lép – osztalékként kivehető eredményre lehet váltani. Gond akkor van, ha szembe sem merünk nézni mindezzel…