fbpx

Nem tudnád elmondani, mi van a főkönyvi kivonatodban

A főkönyvi kivonat hétköznapi emberek számára nehezen értelmezhető, már amennyiben egyáltalán értelmezhető.

Hazánkban a 2000. évi C.számú úgynevezett számviteli törvény szabályozza a könyvelést. Nézzünk pár szabályt amit mindenképp muszáj betartani a könyvelés során:

Minden eseményt rögzíteni kell a könyvelésben, ami a vállalkozás vagyonát megváltoztatja. Az úgynevezett valódiság elve mutatja meg és bizonyítja, hogy a könyvelési adatok léteznek a valóságban. Mint mindenben itt is az óvatosság nagyon fontos ezért van egy óvatossági elv, amely azért van, hogy a bizonytalan bevételeket, illetve kiadásokat nem lehet elszámolni. Minden évben úgy szokták megállapítani az eredményt a könyvelés alapján, hogy az értékvesztést elszámolják. Azaz ún. céltartalékot képez az adott cég arra az esetre, ha várhatóan veszteség vagy kockázat keletkezik. Minden értékvesztést, értékcsökkentést el kell számolni! Tehát attól függetlenül, hogy a tárgy év eredmény veszteséges vagy nyereséges.

Az összemérés szintén egy elv, mely szerint a könyvelésben egy meghatározott időintervallumban a bevételeket és a kiadásokat azonos időben kell elszámolni. A bevételeket és a költségeket azokhoz az évekhez kell a könyvelésben szerepeltetni, amikor gazdaságilag felmerültek.

Könyveléskor nem a gazdasági esemény megnevezése, hanem a tényleges gazdasági tartalma a mértékadó az elszámolás tekintetében. Az egyedi értékelés elve az alábbiak szerint néz ki (általános, speciális esetben térhet el): az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell meghatározni a könyvelés és a beszámoló elkészítése során és a nyilvántartásokban is egyenként kell értékelni. Ha bizonyos eszközök azonos paraméterekkel rendelkeznek, de különböző időpontban szerezték be, csoportosan is nyilvántarthatóak a könyvelésben.

Az elszámolásnak is van egy elve, ezt bruttó elszámolásnak nevezik. Itt arról van szó, hogy a bevételek és a kiadások, illetve a követelések és kötelezettségek nem számolhatják el egymással szemben a cégek. Tehát nem lehet a könyvelésben csak a különbözetüket lekönyvelni.

A világosság elve, hogy a könyvelés és a beszámoló áttekinthető, érthető és jól strukturált legyen. A költség és haszon összevetésének elve , hogy arányosság van az információ hasznavehetősége és az előállításához szükséges anyagi ráfordítás mértéke között. Ezeknek mindig arányban kell állniuk egymással a könyvelésben és beszámolókban is. A lényegesség elve szerint az az információ tekinthető lényegesnek a könyvelés szempontjából, amely érdemi hatással van az adatokat kezelő személy döntésére. Ezért ezek az információk elhallgatása vagy rossz közlése befolyásolja a könyvelést és a beszámoló adatait.

Az időbeli elhatárolás alapelve szerint a több évre vonatkozó gazdasági események hatását a könyvelésben időszakonként szétbontva kell megjeleníteni az éves beszámolókban. Ezeket az adott időszak jövedelmei és költségei között arányosan kell elszámolni az elszámolási időszakok szerint a könyvelésben.

A folytonosság elve az alábbiak szerint értelmezhető: az egymást követő naptári üzleti évek nyitómérleg adatainak következniük kell egymásból. Azaz meg kell egyezniük az előző évi zárlómérleg adataival. Csak a törvényben megszabott szabályok alapján változhat a könyvelésben az eredmény, illetve a források és eszközök értéke.

Végezetül ám nem utolsó sorban a következetesség elvéről is néhány mondatban. Ez az elv azért "van" hogy a könyvelés módszere és formája biztosítsa a változatlanságot illetve az összehasonlíthatóságot. Vagyis mindent, ami változást jelent az előző év könyvvezetéshez képest a beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni.

A vagyont két fő szempont szerint csoportosítjuk:

Eszközök: a vagyon fizikai megjelenési formája, pl. eszközök, áru, pénz, követelés Források: a vállalkozás eszközeinek származása, eredete, pl. kapott tőke, hitel

Önnek is segíthetünk?

Telefonszáma megadásával kérjen visszahívást, tegye fel kérdéseit és Önnek is segíteni fogunk egy átláthatóbb, eredményesebb céget vezetni.