A kontrolling lényege, hogy legyen egy eredmény-transzparencia, vagyis lehessen látni, miből jön az eredmény, vagy éppen miből nem. A kontrolling szemlélet azt jelenti, hogy a vállalat feltétlenül épít a jövőre és folyamatosan nyomon követi, hogy merre jár a stratégiailag megalkotott terveihez képest. A kettő kombinációja és kontrollja rá tud világítani arra, ha nemcsak az ötéves üzleti terv, de az egész üzleti modell rossz.
Egy KKV hosszabb távon stratégiai hátrányba is kerülhet egy másik vállalattal szemben, ahol működik a controlling-szemlélet. Nincs meg ugyanis az a kontroll alapú, hozzáadott érték típusú gondolkodása, amivel az értékre és az érték-teremtésre kell fókuszálni. Tehát nem azt kell nézni, hogy mi a drága, hanem azt, hogy mit kap érte és mindezt mennyi időn belül. És nem tudjuk elégszer elismételni: nem az a drága, ami a címke értéke alapján drága, hanem az, ami nem térül meg.
A vállalatok üzleti eredményét a folyamatok hozzák létre, amelyet az egymást követő tevékenységek alkotják, amik alapján mérhetők és kiszűrhetők a gyenge pontok. A vállalatok sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mit nem csinálnak jól, és mennyi pénzt buknak azzal, ha folyamataik nincsenek optimalizálva. Kifizetnek sok pénzt egy adott folyamatlépésre, de nem tudják, hogy megtérül-e egyáltalán, vagy van-e értelme, hozzáadott értéke.
Ha van olyan folyamat, amit ugyanabban a minőségben, kevesebb munkával és rövidebb idő alatt lehet elvégezni, akkor annak hatékonyságát növelni kell. Ez messze nemcsak a pénzügyekre, hanem a cég tevékenységének összes területére vonatkozik, legyen az készletgazdálkodás, értékesítés vagy éppen termelés. A folyamat-optimalizálás tehát nem más, mint hatékonyság növelés, tevékenységben és költségben egyaránt. Gyakorlatilag kevesebb kiadásod merül fel változatlan bevétel mellett. Azért ez nem hangzik rosszul, igaz?
Érdekel még a téma? Ajánljuk Tudástárunkat, ami az információk kincsesbányája!